Gyámügyi ügyintézés

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 38. §-a értelmében a lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt
a.)a fenti törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak, (normatív lakásfenntartási támogatás)
b.)az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. (méltányossági lakásfenntartási támogatás)

I. Normatív lakásfenntartási támogatás:

A fenti törvény értelmében normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének* 150 %-át, (2011. évben 42.750,- Ft) feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja.

A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2011. évben 450 Ft.

A normatív lakásfenntartási támogatás esetén elismert lakásnagyság az alábbiak szerint alakul:
a.)ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b.)ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c.)ha a háztartásban három személy lakik 55m2,
d.)ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
e.)ha a háztartásban négynél több személy lakik, a d.) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:
a.)a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át (2011.-ben 14.250.-Ft).
b.)Az a.) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (továbbiakban: TM) szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 2500.- Ft.
A TM kiszámítása a következő módon történik:
TM =) (J-0,5 NYM)
0,3 – ----------------- x 0,15
NYM
ahol a J a jogosult háztartásában élő egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét * jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

A normatív lakásfenntartási támogatás megállapításának időtartama egy év, a kérelmeket évente meg kell újítani.

II. Helyi (méltányossági) lakásfenntartási támogatás

Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 3/2011. (II. 01.) sz. rendeletének 18. § (3) bekezdése alapján a fentieken túl lakásfenntartási támogatást kell megállapítani annak „a szociálisa rászorult személynek, családoknak nyújtható az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

A támogatásra jogosult, akinek:
a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át, nem haladja meg, és a havi lakásfenntartási költségei elérik a háztartás havi összjövedelemének 30 %-át.

(4) Lakásfenntartási költségnek minősül:
a) lakbér vagy albérleti díj,
b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,
c) csatornahasználati díja,
d) villanyáram, víz-, csatorna és gázfogyasztás, és tüzelő-anyag költségeinek 50 %-a.

(5) A lakásfenntartási költségek számításához a kérelemhez mellékelni kell a (4) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott költségek közüzemi számláit, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra (átalánydíj esetén az utolsó hónapra) vonatkozóan.
(7)A lakásfenntartási támogatás időtartama 12 hónap. A támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.
(8) A kérelmet évente két alkalommal lehet benyújtani:
- az első beadási határidő minden év március 31.
- a második beadási határidő minden év szeptember 30.
(9) A második félévben megállapított támogatás folyósításának időtartamát úgy kell meghatározni, hogy az a megállapítás évének végéig tartson. A támogatás egy naptári évre kerül megállapításra, ha a kérelem március 31-ig benyújtásra kerül.
(10) A méltányossági lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a Sztv. 38.§. (9) bekezdés b.) pontjában meghatározott minimum összeggel egyenlő.

A támogatás módja:
A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(11) A megállapított támogatás összegét havonta, utólag a kérelmező által megjelölt
szolgáltatóhoz (Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt, E.ON Dél- dunántúli Áramszolgáltató) a megjelölt számlaszámra vagy a pénzintézethez kell átutalni.
(12) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás, ha a kérelmezőnek
a) három hónapot meghaladó közüzemi díj hátraléka keletkezett,
b) vagyoni helyzete meghaladja a Sztv. 4.§ (1) bekezdés b. pontjában meghatározott mértéket
c) aki saját maga, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik,
d) akinek vagy vele közös háztartásban élő személynek egy lakásnál több lakástulajdona van,
e) aki tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződést kötött,
f) aki a lakásban jogcím nélküli lakóként lakik.

A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 17/2010. (XII. 01.) sz. rendelet I. mellékletében foglaltak alapján, a lakásfenntartási támogatások iránti kérelmekről a polgármester dönt, átruházott hatáskörben.

A lakásfenntartási támogatás az alábbi nyomtatványon igényelhető.

A Zalakomár község Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 6/2006. (III. 29.) sz. rendelete szabályozza, az alábbi módon:

6. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető az a gyermek, akinek a gondozó családja, saját hibáján kívül, időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
a) valamely családtag tartós betegsége, vagy
b) ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, illetve
c) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
d) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,
e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve
f) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.
(3) A rendkívüli támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál, és nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél.
(4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb, hat alkalommal adható, melynek a mértéke az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.
(5) Nem támogatható az, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének a kétszeresét.

7. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás részben, vagy egészben pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskoláskorú, védelembe vett gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása céljára.
(2) Akkor lehet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha
a./ a kérelem a gyermek tankönyv, tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatására irányul, illetve egyéb ellátás (pld. szemüveg, hallókészülék stb.) kifizetésére irányul
b./ a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj illetve egyéb, a taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett.
c./ az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

Az önkormányzati rendelet alapján a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmekről a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt, a beérkezett kérelmek alapján, mely az alábbi formanyomtatványon nyújtható be.